Nyilván az, csupán arra próbáltam utalni, hogy vannak országok, ahol ez már régóta bevett szokás, de ha mi csináljuk ugyanazt, akkor egyből szálka lesz bizonyos emberek szemében.

Nem is gondoljátok milyen kényes téma ez... Embere válogatja. Pár száz év eltelt, de a kunok nem feledték eredetűket.Ahogy az itt élő szlovákok, szerbek, horvátok, németek, románok, stb... Természetesen magyar állampolgár mind, de?Csakhogy érthető legyek. Egy másik országban születtem, őseim is, magyarul beszélő család, magyar iskola, Kossuth rádió, M1 TV. Ezeken szocializálódtam. S ha már sport:egy nemzetközi meccs okán ha magyarországi volt az ellenfél nem az aktuális hazai csapatnak drukkoltunk, hanem a magyarnak! El tudjátok ezt képzelni? Hogy is írja ilko? Idézem :"Ha mondjuk van egy kínai versenyző, akinek mindkét szülője itt él, ő már itt született, akkor ő attól kínai marad?" Képzeld el, ő csakugyan kínai marad a lelke legmélyén ... Akárcsak én magyar, anno ott 'idegenben'!

Csak ha van állampolgárságuk az adott országba, és ők is azt akarják.De a származás nem feltétlenül ad identitást is.Dárdai pedig szintén választhatott, és senkinek egy rossz szava nem lehetett volna, ha a német válogatottat választja.

Mondjuk bosnyák és török? Ilyen alapon Dárdainak német válogatottnak kéne lennie? Szerintem hadd döntsék el ők, mik szeretnének lenni.Ha ez nem honosítás, akkor nálunk is jóval kevesebb van.

Na igen, ez felvet egy érdekes aspektust. Ha mondjuk van egy kínai versenyző, akinek mindkét szülője itt él, ő már itt született, akkor ő attól kínai marad? Milyen alapon? Szerintem simán tekinthető magyarnak, és ugyan miért ne választhatná a magyar színekben való versenyzést, ha akarja?

Ez teljesen más, mintha egy olyan versenyzőt honosítanak, akinek semmi köze az adott országhoz. Ennek a legdurvább példája anno a katari kézilabda válogatott volt, akik a hazai vbn úgy lettek ezüstérmesek, hogy szó szerint összevásároltak mindenkit a vbre. Aztán ennek hatására a szövetség a vb után meg is tiltotta az efféle honosításokat.

Zlatan Malmöben született. Özil Gelsenkirchenben. Ott is nőttek fel. Mégis, milyen válogatottnak kellene lenniük?Én ezt nem keverném a honosítással.

Összességében ennyit minden ország honosít, szóval mondjuk a németeknél, svédeknél, norvégoknál nem gond ugyanez? Hogy közismert (bár nem olimpiai) példákat írjak, Ibra mióta svéd? Özil mióta német?

Pont annyira azok, mint a mi honosítottjaink.

Asztaliteniszben pl nagyjából az összes ország honosított 1-2 ázsiai játékost. Akkor innentől az asztalitenisz már nem is élvezhető sportág? Nem gondolom.

Talan nem is irtam ilyet.De gondolni biztosan nem gondoltam tragedianak.

Igen, igen, pontosan. :)

Éhes disznó makkal álmodik. 🤣

Mondjuk az csak nem tragèdia ha egy kèt kínaival, japánnal ès nègerrel színesedik a hirdetői mezőny. :)

Ilyen ez a globalizacio. Lassan mar hirdetok koze is beszivarognak a kulfoldi lanyok.De hogy ma' a korcsoJa tsapat is...

Ott vannak a kimondhatlsn nevű birkózók , a csoki focista, a szerb úszó ,a komplett korcsoja csapat, a síelőinkstb

Azert van meg par kivetel a kezilabdaban es mas sportagban is, de azert vannak olyan nemzetek, akik ez nagyban csinaljak.

A Radulovics Bojana volt nagy kivètel, ő már klasszis volt előtte is, azèrt csaptunk le rá.

Mondjuk sem Diaz sem Perez nem megvasarolt kesz sztar volt, hanem "bevandorlok", akik idehaza valtak vilagklasszissa.

Hernandez

Keziben anno volt három kubai (Diaz, Perez, meg egy kapus a nevére nem emlekszem) mostanában meg Pedro a szélen. De igen egyetértek hogy nem jellemző a honosítás ezekben a sportágakban.

Erős túlzásnak érzem a véleményed. Már csak azért is, mert ugye önmagában a pólócsapataink (férfi és női együtt) nagyjából kiadják az olimpikonjaink több, mint felét. Namost én nem tudok róla, hogy vettünk volna vízilabdást. Meg kézilabdást se. Amiről beszélsz az inkább a téli olimpia kapcsán merülhet fel, az viszont messze nem egyenlő az olimpiával. Ha mondjuk én egy úszó, vagy akár Vas Blanka lennék, igen rossz néven venném ezt a hozzászólást.

A sportfinanszírozás már nehezebb téma. Valóban túlzó, ami nálunk megy, de én speciel nem tudok olyan országról, ahol pl az olimpiai érmeket valamilyen formában ne díjaznák. Tehát ilyen alapon a föld összes országa a szocialista emlékeket idézi. Mert egy osztrák síelő is kap lóvét ha olimpiai érmet szerez. Még egyszer mondom a mérték túlzó, de maga a díjazás mindenhol jelen van.

Jómagam sem vagyok feltétlen híve az állami pénzeknek a profi sportban, ám például legutóbb az uefa is azt írta egy tanulmányában, hogy bizonyos országokban a profi sport állami segítség nélkül nem működhet. Ahogy írták Magyarországon sem. Tehát az nagyjából álom kategória, hogy éljenek meg az egyesületek a piacról azt annyi. Valamennyi állami segítség mindig kelleni fog, a mérték viszont nem mindegy. Ebben egyetértünk.

Bennem ez a sportrajongás a régi szocialista emlékeket idézi. (már az érmek jutalmazása is) Az USA kb az negyedét adja az aranyért mint mi. Régen a sport volt az egyetlen kiurási lehetőség mint a Kubában. Én már nem is nagyon szurkolok senkinek. A legtöbb magyar olimpikont vettük. Én a sport öröméért nézem csak.